Egy Urat is lencsevégre kaptunk...:-) ...árkon-bokron át csatangoltunk, több száz éves házikó romjait csodáltuk meg, és a hívogató szalmaguriga itt is az utunkba került... :-)

Hanna, a gyönyörű "nagy" lány

A gyönyörű Hanna 2 éves...ha rád néz a szépséges, sötétkék szemével, ha rád mosolyog, ha megszólal...egyszerűen elolvad tőle az ember. :-) ...és amikor a "neked szedtem Kinga" mondatával átnyújtotta a kis kezében lévő "csokorka" gyermekláncfűt", úgy éreztem itt az ideje a leendő harmadik gyermekemen gondolkodni! :-)

A természet lágy ölén...

Amikor hasonló "szalmagurigát" látok, (én hívom így, mert a szalmabála nem tetszik) mindig a gyermekkorom pillanatai tolulnak a szemem elé...erőszakosan, kiszorítva minden más látnivalót...látom, ahogy a húgommal ugrálunk az aznap hazahordott friss szénában...látom, ahogy kis szalma-kuckókat készítünk, ki-ki magának...és látom, ahogy "vendégeskedünk" egymásnál az "újonnan épített szalmalakásunkban"...és érzem a szalmaszálaktól összekarcolt bőrömön az esti fürdésnél használt szappan csípő érintését... :-)...hát ezért kellett megörökíteni... :-)

Piros pipacs, a finom elegancia...

"Piros pipacs virít a kalászos rónán"...ez a magyar nóta jut eszembe, amikor meglátom ezt a -messziről piros pöttyös asztalterítőnek látszó - mesebeli helyet. Rögtön tudtam, hogy ezt nem lehet elfelejteni...Ez az a hely, ahonnan nem lehet csak úgy továbbhaladni...tudtam, hogy legalább egy fotózás erejéig vissza fogok térni... :-)